Már nagyon vártam a tízéves osztálytalálkozót, mert bár napi kapcsolatban egyik osztálytársammal sem vagyok, ötévente nagyon szívesen meghallgatom, ki hol tart az életében. Sajnos ezt nem mindenki gondolja így, ezért az osztálylátszámnak csak a kétharmada jelent meg. Bár ez igazából nem kellene, hogy szúrja a szemem, hiszen a kétharmados többségnek most úgyis szezonja van. (Mondjuk, ha azt mondom, hogy sokan vagyunk, de nem elegen, akkor is trendi vagyok.)

Röviden: mindenki szuperelégedett a munkájával, csak én nem, és mindenki ott tart, ahol szeretne, csak én nem. A lényeg azonban nem ez, hanem azok a sztorik, amelyek az elmúlt öt év alatt az egyes szakmákban összegyűltek.

Ha tanítanék, biztos lenne egy konténer remekbe szabott történetem a mindenre kész tinédzserekről, de így csak idióta vevői kifogásokról tudnék mesélni, hogy épp miért nem tudnak akarnak fizetni. Ezek közül az viszi a prímet, amikor a metrókocsigyártó vevőnk azt mondta, hogy azért nem perkálnak, mert a végfelhasználó kifogásolja, hogy nem fér be a metrókocsi az alagútba. Elmérték, egyemmeg. 

A gyógyszerész és orvos osztálytársak top történetei természetesen a szexhez köthetők. Egyszer egy nemmondomegmilyen asszony, mert nem lennék píszí, bement a patikába, és kért vazelint, tűt és fecskendőt. A gyógyszerész megkérdezte, hogy ezt így együtt mégis mire, máris jött a készséges válasz: az erekció fenntartására. Az ura azt remélte, hogy a barlangos testeket kitöltve maratoni mókát csapnak. A gyógyszerész ismertette a kockázatokat, amelyek közt előkelő helyet foglalt el a halál. Az asszony készségesen elhitte, mégis igen erősen motivált volt a vásárlásban, mert ha üres kézzel állít haza, megverik. Nem volt mit tenni, a gyógyszerész kiadta a kért eszközöket. A többit jótékony homály fedi, mindenesetre a húsfösz és a vérfösz mellett új kategória keletkezett: a vazelinfösz.

Aztán érkezett olyan gyógyszerbiztonsági bejelentés, amelyben egy aggódó amerikai unokaöcs kérte annak az esetnek a kivizsgálását, amely szerint 92 éves Polly nénikéje többször közösült védekezés nélkül, majd megijedt a nem kívánt terhesség lehetőségétől, bevett hat Postinort, és rá két évre meghalt. A bejelentés célja az volt, hogy vizsgálják ki, van-e összefüggés a gyógyszerek bevétele és a haláleset közt… amire nyilvánvalóan minden esély megvan :)

 

Orvos osztálytársam szedett már ki jól szituált, középkorú úr seggéből távirányítót (nem látta, hogy ott van a kanapén, és hát beleült…), de még rózsaszín vibrátort is. Illetve helyesbítek, ez utóbbit csak kiműteni tudták, mert olyan mélyen volt, és azért is meg kellett küzdeni, hogy a kapcsolóját elérjék, és le tudják állítani.

Kedélyborzolásból mára ennyi. Következő számunkban a némber vannal, az állatorvos csaj sztorijaival jelentkezünk.

Címkék: osztálytalálkozó

A bejegyzés trackback címe:

https://deliriumpremens.blog.hu/api/trackback/id/tr583388306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása