Tudatos fogyasztónak lenni már nem sikk, hanem alap. Azonban sok prémtörténet kering arckönyvön, amelyek azon kívül, hogy nem szerepelnek hivatalos médiában, ha elolvasod, a botrányos helyesírástól lábrángást kapsz, a túlzott írásjelhasználattól meg felkiáltójelmérgezést. Közepesen pártolom az összeesküvés-elméleteket, de azért mindennek van hatlába, így elsőre inkább semmit nem hiszek el.

Így voltam azzal a sztorival is, amelyet egy srác osztott meg arról, hogy milyen csúnyán átverték őt a gázauraellenőrök. Indokolatlanul leszerelték az aurájukat, mert állítólag jutalékot kapnak utána, és ezért bármire képesek. Azt hazudták, hogy nem egyforma a két plomba, majd pikpakk lekapták az aurát és többhetes huzavona után 30.000 forintért szerelték vissza. Gondoltam, hiszem, ha látom. Meg is nézem, mert holnap jönnek a gázaura éves ellenőrzésére, lefotózzák, hogy egyezik-e az auraállás a bediktálttal.

No de. Még aznap összefutottam egy ismerőssel, aki h kimerülten mesélte el, hogyan szívatták meg a gázosok.

Úgy kezdődött, hogy túlszámláztak hétszázezer forinttal (!), és a lány kérte, hogy ezt vizsgálják ki, mert bár valóban tartozik, de nem ennyivel. Jöttek is hamarost, de úgy, hogy a lány nem volt otthon, csak a felújítási munkákat végző aszalosok. Behazudták, hogy egyeztettek a tulajjal: csak gyorsan ellenőrzik az órát, és már itt se vannak. Seperc alatt lekapták a gázórát, belülről elzárták, majd visszarakták, mintha mi sem történt volna. Ezután bekopogtak a szomszédhoz, és kérték, hogy írja már alá a lány helyett, hogy mindent rendben találtak. Jószomszéd nem olvasta el, mit ír alá, odaköpött egy szignót, és megnyugodott, hogy ma is tett valami jót. A lány pár perccel később hazaért, az asztalosok elmondták neki, hogy itt jártak a gázosok, de mindent rendben találtak. Ennek örömére megpróbált begyújtani, de sikertelenül. Gyorsan felhívta a gázszolgáltatót, akik közölték, hogy a gázt bizony elzárták. A lányban meghűlt a szar, és közölte, hogy akkor most számolják ki de nagyon gyorsan, hogy pontosan mennyivel tartozik, azonnal kifizeti a helyes összeget, és kapcsolják vissza a gázt. Ó, az nem úgy megy, az átfutási idő több hét. A lány majdnem agyfrászt kapott, hogy a frissen felújított lakásában elfagynak a csövek, ezért megkérdezte, nem lehetne-e meggyorsítani. Á, azt nem, mert az ellenőrök nem a gázszolgáltató munkatársai, hanem alvállalkozók.Némi telefonos üvöltözés, fenyegetőzés és asztalborogatás után lecsökkent az átfutási idő egy hétre, és szerencsésen visszakapcsolták a gázt, még mielőtt elfagytak volna a csövek.

Ezen a Legénnyel annyira felháborodtunk, hogy elhatároztuk, hogy másnap be sem fogjuk engedni az ellenőrt, de ha mégis, akkor lekamerázzuk az egész ellenőrzési procedúrát, felírjuk az igazolványszámát, és ha bármivel próbálkozik, akkor kibelezzük. Ilyen felpudingolt állapotban ért minket az ellenőr, aki egy százötven centis, egyszálbél asszonyka volt, mosolygott, jó napot kívánt, fél pillanat alatt lefotózta az aurát majd eltűnt, és nem értette, miért tornyosulunk fölé olyan mereven és zordan. Mikor becsuktam az ajtót, odafordultam a Legényhez, és hetykén megkérdeztem:

- Láttad, hogy megijedt? Ezt jól elintéztük.

- Ja, szétrúgtuk a seggét –húzta ki magát.

Ennyi. Velünk nem packáznak a gázosok!