Tömegközlekedni jó. A busz, villamos és troli a tanulás tárháza, főleg ha kórházjáratról van szó, tehát  érinti a klinikákat, mert így öt megállón belül kardiológussá vagy belgyógyásszá képzed magad. Gyorsuló világunkban az emberek felismerik a helyzetben rejlő lehetőségeket, és a tömegközlekedési eszközből egyszerre rendelő, mónikasó vagy fejvadász iroda válik. A múltkor például egy profi férfi HR-es interjúztatott egy tehetséges és motivált női alanyt a villamoson.

-          - Te, nem akarsz hozzám beállni dolgozni?

-          - Hát, lehet, de még nem csináltam. Meg osztán mennyit fizet?

-          - Hát, itt a környéken háromezerér’ csinálják.

-          - De neked már annyi csajod van.

-          - Esküszöm, te lennél az egyetlen. Mennénk Bécsbe is. Négyezer a szállás.

-          - Tyű, az drága!

-          - Háde két menettel mekkeresed még a kajádat is.

-          - Oszt’ mikor kéne kezdeni?

-          - Hát az úgy van, hogy lenne egy próba azér’, a sógorommal, oszt majd meglássuk.

-          - De gumival?

-          - Hát, azt még meglássuk.

-          - Jóvan, menjünk.

     Kedves nézőink, így szökken szarba szárba egy karrier. És még azt mondják, nincsenek lehetőségek, amikor újra és újra bebizonyosodik, hogy aki elfogadja, hogy az élet szívás, az után két kézzel kapkodnak.